A vitaminok csoportjai és sorsuk a szervezetben
A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek feltétlenül szükségesek testünk kifogástalan működéséhez, a növekedéshez, valamint a sejtek, szövetek regenerációjához és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség megőrzéséhez. A vitamin elnevezés a vita (élet) és az amin (NH2-tartalmú kémiai gyök) szavakból alakult ki, bár később kiderült, hogy nem minden vitamin nitrogén tartalmú vegyület.

A vitaminokat alapvetően 2 nagy csoportba (zsírban oldódó és vízben oldódó) sorolhatjuk. A vízoldékony vitaminok (B1-, B2-, B6-, B12-, C-vitamin, niacin, pantoténsav, folsav, biotin) felszívódás után fejtik ki hatásukat, és a felesleg a vizelettel távozik. A zsíroldékony vitaminok (A-, D-, E-, K-vitamin) felszívódása a táplálék zsírtartalmától is függ. A vitaminok önmagukban nem jelentenek energiaforrást, de számos anyagcsere-folyamat nélkülözhetetlen alkotói. Elsősorban a táplálékkal jutunk hozzájuk, de egyesek előállítására az emberi szervezet is képes. Vannak állapotok, amelyekben megnő a szervezet vitaminigénye, mint pl. várandósság és szoptatás alatt, fokozott fizikai terhelés, betegségek esetén.
A szervezet vitaminigénye megfelelő, helyesen összeállított vegyes étrenddel kielégíthető. A megfelelő vitaminellátottság azért nagyon fontos az egészség megőrzése érdekében, mert mind az elégtelen, mind a túlzott vitaminbevitel – egyes esetekben – súlyos következményeket okozhat. Nem elegendő vitaminbevitelhez vezethetnek a rossz táplálkozási szokások, az elégtelen táplálékbevitel, a szélsőséges táplálkozási irányzatok, a rosszul összeállított fogyókúrás étrend, és egyes emésztőrendszeri betegségek.
Érdekességek a vitaminokról
• A szervezetben is képződnek vitaminok, mint pl. a D-, a K-, a B12-vitamin és a niacin, de ezek mennyisége elenyésző a szükségeshez képest, így táplálkozásunk során ezeket sem ajánlatos mellőzni.
• Megfelelő, változatos táplálkozással minden életkorban fedezhető a vitaminszükséglet, ha naponta fogyasztunk gabonaféléket, zöldséget, gyümölcsöt, tejet, tejterméket, húsfélét, heti több alkalommal burgonyát, rizst, tojást, hetente olajos magvakat, száraz hüvelyeseket, halat és kb. kéthetente belsőségekből készült ételeket.
• A zöldségek és a gyümölcsök vitamintartalma nagymértékben függ az éghajlattól, a termőtalajtól, a betakarítási módtól, a szállítástól, a tárolástól és az elkészítési módtól.
• A túlzott energia-bevitel nem feltétlenül jelent biztosan megfelelő vitamin-ellátottságot, mert ha az étrend szélsőséges, akkor egyes vitaminok bevitele biztos, hogy nem megfelelő.
• A dohányzó embereknek magasabb a C-vitamin szükségletük, mint a nemdohányzóké.
• A túlzott alkoholfogyasztás hátrányosan befolyásolja a C-, B1, B6-vitamin, naicin, pantoténsav, biotin és a folát felszívódását.
A fontosabb vitaminok előfordulása nyersanyagokban, élelmiszerekben
A-vitamin (retinol)
belsőségek, margarin, kenőmájas, májkrém, angolna, tonhal, kaviár, tőkehalmáj, vaj, tojás
B-vitamin (tiamin)
belsőségek, húsok, gépsonka, tarja, kolbász, liszt, rizs, barnarizs, tojás, dió, pisztácia, szezámmag, napraforgómag, búzakorpa, búzacsíra
Niacin
rókagomba, csiperkegomba, belsőségek, húsok, felvágottak, szardínia, tonhal, makréla
B2-vitamin (riboflavin)
belsőségek, kenőmájas, élesztő, tojás, búzacsíra, rozscsíra
B6-vitamin (pyridoxin)
máj, szardínia, lazac, pisztráng, lencse, szójabab, köles, rozsliszt, élesztő, búzakorpa, búzacsíra, szezámmag, Flóra margarin
B12-vitamin (cyanocobalamin)
belsőségek, tojás, makréla, hering, kagyló
Folsav
máj, élesztő, szójabab, tojás, búzakorpa, búzacsíra
C-vitamin (aszkorbinsav)
zöldségfélék, gyümölcsök
D-vitamin (cholecalciferol)
máj, hús, angolna, hering, lazac, tőkehalmáj, margarin, kaviár, túró, tejszín, vaj, tojás