Asthma bronchiale, vagyis az asztma a légutak betegsége, melynek krónikus gyulladása miatt a hörgőrendszer fokozottan érzékennyé válik. Az asztma a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegség, melynek kiváltó oka nem mondható meg minden esetben. A hajlam öröklődhet, amennyiben a szülők asztmások, vagy allergiások, nagyobb az esély, hogy gyermekük is asztmás lesz.
Az asztmások túlérzékenyek olyan hatásokra, amelyekre az egészséges ember nem is reagál: a hörgők görcsösen összeszűkülnek, faluk megduzzad, és a légutakban váladék képződik. Mindez a hörgőkben a levegő áramlását megnehezíti, a tüdőhólyagocskákban zajló légcserét rontja.
A gyermekkor előrehaladtával a tünetek többnyire enyhülnek, gyakran meg is szűnnek. A későbbiekben – fiatal felnőttkorban -, hosszú idő után újra jelentkezhetnek. A tünetek spontán változékonysága nagy, az asztma csaknem minden formájában lehetnek hosszú, tünetmentes időszakok. Ennek ellenére krónikus betegségként tartjuk számon, a végleges gyógyulás, bizonyos gyermekkori asztmákat kivéve, igen ritka.
Az asztma leggyakoribb tünetei a száraz köhögés, a sípoló légzés, a kapkodó légvétel, a fulladásérzet, a mellkasi feszülés, és légszomj, amelyek a hörgők beszűkülésének eredményeként jelentkeznek. Legtöbbször az esti órákban, éjszaka, illetve fizikai és lelki megterhelés (testnevelés óra, dolgozat, stb.) eredményeként, rohamszerűen jelentkeznek.
Az asztma rosszabbodhat légúti vírusfertőzés, fizikai és lelki terhelés, időjárás változás, allergia, vagy a szennyezett levegő hatására.
A leggyakoribb allergének a házi poratka, az állati szőrök, a toll, a penész, egyes élelmiszerek, melyek egész évben fejtik ki hatásukat. A fák, gyomok, füvek és virágok szezonális allergének.
Az asztmával a szakorvosi utasítások betartása mellett jól együtt lehet élni. Fontos, hogy az orvos által meghatározott állandó-, megelőző-, valamint az akut gyógyszereket az útmutatásoknak megfelelően használjuk, így egészséges társainkhoz hasonló, teljes életet élhetünk, minden korlátozás nélkül. A gyógyszereket a szakorvos természetesen a páciens tünetei és a kivizsgálás alapján határozza meg.
Az asztmás betegek pulmonológiai gondozásának, azaz a 1-3 havonkénti kontrollvizsgálatoknak a célja – ami sok asztmás betegnél elérhető -, hogy nem kell korlátozásokkal élnünk, nem kell lemondanunk olyan dolgokról, amelyeket korábban azért hagytunk ki, mert féltünk az asztmás tünetek jelentkezésétől. A rendszeres, gondozó orvos-beteg találkozásnak, az adott időszakban jelentkező problémák és megoldásuk megbeszélésének az is a célja, hogy a szülők, és a nagyobb gyermekek minden fontosat megtanuljanak az asztmáról és kezeléséről.
Bebizonyosodott, hogy sok asztmás páciens számára elérhető az a magas fokban kontrollált állapot, amely során az összes tünet teljes megszűnését eredményezi 8 hétből legalább 7 hét minden napján.
A gyermek-tüdőgyógyászati vizsgálatot végzi:
Dr. Halász Ilona gyermek-tüdőgyógyász, csecsemő-gyermekgyógyász