A fejfájás okát gyakran igen nehéz meghatározni. Szerencsére egyre korszerűbb vizsgálati módszerek állnak rendelkezésünkre.
A fájdalommal kapcsolatban mindig fontos tisztázni, hogy egy másik betegség tüneteként jelentkezik-e (másodlagos fejfájás), avagy a fejfájás maga a betegség.
Másodlagos fejfájás több okból is kialakulhat:
• Érrendszeri betegség: vérnyomás, erek állapota, erek meszesedése, elzáródása
• Agynyomás változása: amennyiben az agynyomás nő vagy csökken, hirtelen erős fejfájás alakulhat ki
• Egyéb okok: arcüreg-gyulladás, szemészeti, fülészeti gondok, agyhártyagyulladás, egyes gyógyszerek mellékhatása, depresszió, szorongás, étkezés kihagyása, rossz tartás, stressz, kevés folyadékbevitel
Az önálló fejfájás nagyon sokféle lehet. Két gyakori típusa a migrénes, illetve az úgynevezett tenziós fejfájás.
A migrén rohamok formájában jelentkezik, a fájdalom általában lüktető, görcsös, hányinger kíséri. Előfordul étvágytalanság, máskor hányás, fények hangok, szagok iránti fokozott érzékenység kíséri. A mindennapi teendők ellátásában is zavart okoz, így legjobb, ha sötét, nyugodt szobában le tudnak feküdni a betegek. A migrén nem pszichés eredetű, de a szellemi vagy lelki megterhelés rohamot válthat ki.
Sok nőnek csak a menstruáció időszakában van migrénes rohama. Bizonyos ételek, alkohol, kevés alvás, időjárási frontok, rendszertelen táplálkozás is kiválthat rohamokat.
A tenziós fejfájás mindennapos, vagy egy héten többször is előfordul. A fájdalom tompa vagy feszítő jellegű, gyakran olyan érzés, mintha egy satu szorítaná az ember fejét. Általában nem a fájdalom erőssége okoz gondot, hanem az, hogy nehezen vagy egyáltalán nem múlik el. Gyengíti az összpontosítást, és a munkához szükséges tartós odafigyelést akadályozza. A tenziós fejfájás oka lehet a stressz, a mozgásszegény életmód.
A neurológia (ideggyógyászat) az idegrendszer szervi megbetegedéseinek diagnózisával és kezelésével foglalkozik. A neurológiai betegségek igen sokfélék lehetnek okukat és tüneteiket tekintve. Az idegrendszer megbetegedései más szervek megbetegedésével is együtt járhatnak, így előfordul, hogy a neurológiai vizsgálatra egy másik, általános kivizsgálás részeként kerül sor, valamint egy neurológiai kivizsgálás keretén belül is szükség lehet más szakorvosi vizsgálatra (belgyógyászati, szemészeti, reumatológiai).
Az idegrendszer szabályozza az összes testi működést, így a neurológiai tünetek bármilyen formát ölthetnek bénulások, beszédzavar, látászavar, érzészavar, hátfájás, nyakfájás, fejfájás.
• Izomműködési zavar: gyengeség, remegés, akaratlan mozgások, izommerevség, koordinációs zavarok, izomfeszülés
• Érzészavar: zsibbadás, fonák érzés, érzéskiesés
• Tudatzavar: eszméletvesztés, zavartság, ájulás, görcsroham, kóma, tartós vegetatív állapot
• Az érzékelés zavarai: látászavarok, süketség, szédülés
Az általános neurológiai vizsgálat 15-30 percig tart.
Az általános kórelőzmény felvétele után rendszerint vérnyomásmérés, tüdő meghallgatása, has tapintása következik. Szükség esetén ezeket követik a célirányosabb vizsgálatok:
• laborvizsgálat (vér, vizelet..)
• röntgen
• EKG
• EEG
• Ultrahang vizsgálatok (nyaki erek vizsgálata)
• CT vagy MRI (koponya, gerinc)
• Pszichológiai vizsgálatok
• Izotóp vizsgálatok
A vizsgálatok eredményétől függően a beteg kaphat gyógyszeres kezelést (tabletta, injekció, infúzió), elektromos kezelést vagy fizikoterápiás kezelést, gyógytornával.
Fejfájás, vagy egyéb neurológiai problémák esetében kérjük, keresse fel neurológiai szakrendelésünket!