Térd
A térd szervezetünk egyik legnagyobb és legbonyolultabb működésű ízülete, amely nagyfokú terhelésnek van kitéve mozgás során. Térdünknek biztosítani kell a járással kapcsolatos mozgásterjedelmet, valamint álláskor az egész test stabilitását.
A térdízület lágyrészekkel kevésbé védett ízület, amely számos olyan elemet tartalmaz, melyeknek sérülése, szakadása, kopása panaszok forrásává válhat. Az ízület oldalirányú merevítéséért a külső és belső oldalon lévő oldalszalagok felelősek. A térdízület mozgásában a térden átívelő izmok aktívan, míg a térdkalács, a szalagok, a meniszkuszok és a tok passzívan vesznek részt. A mozgásból adódóan a felnőtt térdízület teljesen, és adottságtól függően kb. 120-160 fokig hajlítható. A térdízületet alkotó csontokat inak, szalagok, és az ízületi tok köti össze. Sérülési gyakoriság alapján négy szalag a legfontosabb: a két oldalszalag (belső, külső) és a két keresztszalag. A szalagok, az inak, az ízületi tok, és a meniszkuszok megakadályozzák, hogy a mozgás során az ízületet alkotó csontok kóros mértékben mozdulhassanak el. A térdet, mint minden ízületet belhártya bélel ki, amelynek váladéka keni és táplálja a csúszó felszíneket.
A térdnek és térdkalácsnak vannak fejlődési rendellenességei, veleszületett vagy szerzett ficamai, tengely deformitásai (O-, X-láb), cisztái, és speciális csontelhalással járó kórképei. A térdízület szögeltéréseinek hátterében alkati, vagy másodlagos okok is állhatnak.
Artrózis
Artrózisnak nevezzük a térdízület elfajulásos kopását, ami a térdízület alaki elváltozásával, felszíni pusztulásával, és kopásával jár. Az érintett ízületekben a porc elváltozásai figyelhetők meg: a porc nedvtartalma csökken, sárgás színe lesz, bereped, és fokozatosan elpusztul, lecsupaszítva ezzel a környezetében lévő csontokat. A porchártya erre a folyamatra csőrszerű és egyéb kinövések képzésével reagálhat a csontszéleken, amelyek később elmeszesednek. Az artrózis minden ízületet megtámadhat, azonban leginkább a csípő, a térd, a gerinc, a kéz és a láb ízületeit fenyegeti. Legfőbb tünete a térdízületben jelentkező fájdalom, mely járás közben felerősödik. A fájdalom egészen a mozgásképtelenségig fajulhat. A térd körfogatának növekedését egyrészt az ízületi tok üregében található ízület nedv felszaporodása, másrészt a csontkinövések fokozatos megjelenése okozza. A fő panaszt az ízület reggeli mozgáskorlátozottsága, merevsége uralja, mely később oldódik. Fokozatosan úgynevezett kattogás, sercegés érezhető a térdkalács alatt. A fájdalom miatt a beteg a végtagját kíméli, ezért a combizomzat elsorvad.
Térdkalács ficam
A térdkalács ficam gyermek- és fiatal felnőttkorban egy rossz mozdulatnál, sportoláskor észlelhető. Ilyenkor egy hirtelen fájdalomra a térdkalács kiugrik, ami látható, kézzel is tapintható. Előfordul, hogy magától helyére ugrik, amennyiben azonban ficamodott helyzetben marad, a térd egy fájdalmas, kissé hajlított kényszertartásban rögzül, a térdkalács a láb hajlításakor egy anatómiailag kijelölt úton mozog. Ha a térdkalácsot tartó szalagok lazák, illetve más irányba húzzák a térdkalácsot, akkor az kiugrik normál helyzetéből, azaz kificamodik. Az első ficamnál általában a helyretétel után, nyugalomba helyezés és 1-2 hetes gipszrögzítés válik szükségessé. Ezt követően a combfeszítő izmokat erősítő szigorú gyógytornát szükséges végezni, hiszen ezek azok az izmok, melyek a térdkalácsot a helyén tartják. Amennyiben a ficam többször ismétlődik, akkor a térdkalács belső felszínét borító porcok sérülhetnek. Ilyenkor célszerű lehet a műtéti megoldás.
Duzzadt térd
A térdízület belhártyájának gyulladása a térd duzzanatához vezethet. Az ízület minden alkotóelemének megvan a maga szerepe. A porccal borított csontvégek a mozgás lehetőségét, a tok és a szalagok az ízület stabilitását, a belhártya elsősorban az ízület csúszását elősegítő anyag előállításáért felel. Normális esetben az 1-2 mm vastag belhártya annyi folyadékot termel, hogy a porcok könnyen elcsússzanak egymáson. Ezen kívül a belhártyának a porc táplálásában, és az ízület kórokozókkal szembeni védelmében is szerepe van. Kóros esetben az ízület bántalmának majdnem mindig első tünete e hártya megvastagodása, és az általa termelt folyadék mennyiségének megemelkedése. Az ízületi duzzanat egyik leggyakoribb oka a góc okozta duzzanat. A szervezetben lévő gócból baktérium, esetleg annak bomlásterméke kerül a véráramon keresztül az ízületi belhártyába, mely erre duzzanattal, gyulladással reagál. A gyulladt ízületi belhártya és az általa termelt túl sok folyadék az ízületet is károsítja. A gyulladt belhártya elkezd burjánozni, és ez a vastagságbeli növekedés mellett azzal is jár, hogy rákúszik a porcfelszínekre, azok pusztulását okozva. A túlzottan sok folyadék az ízületen belüli nyomást emeli meg. Ez akadályozza a porc táplálkozását, és emellett a hosszú ideig fennálló túlnyomás az ízületi tokot is kitágítja.
Csípőízületi kopás
A csípőtáji fájdalom leggyakoribb oka a csípőízület kopásos megbetegedése. A leggyakoribb tünet a lágyékhajlatba, tomportájra sugárzó fájdalom, amely lassan, fokozatosan jelentkezik. Pár lépés után az ízület bejáródik, a mozgás könnyebb lesz, a fájdalom is csökken. Terhelésre, vagy azt követően a fájdalom fokozódik, nyugalomban csökken, éjszakai fájdalom ritka, inkább csak mozdulatokra jelentkezik. Később a fájdalom már az ízület rövid terhelésére is jelentkezik, sőt nyugalomban sem szűnik meg. Az esetek 20%-ában térdfájdalom az első tünet. A fájdalmas csípő kímélete jellegzetes sántítást eredményez, majd az ízület mozgás-beszűkülésének jelei mutatkoznak. A csípőízület kopása a felnőtt lakosság jelentős részét érinti, nőknél gyakrabban fordul elő. A hirtelen kialakuló, illetve fokozódó, erős csípőízületi fájdalmat és mozgáskorlátozottságot mindig komolyan kell venni.
A csípőízületi kopás két formáját különböztetjük meg. A Pimer coxarthrosis során az ízületi porc valószínűleg anyagcsere-változások miatt fokozatosan elpusztul. A Szekunder coxarthrosis gyermek vagy felnőttkori csípőbetegség után alakul ki. Leggyakoribb elváltozásai például a veleszületett, kezeletlen csípőficam (dysplasia), gyulladásos betegségek, combfej keringési zavarok, balesetek után kialakult ízületi károsodás.
Amennyiben a nyugalmi, éjszakai fájdalom is erős, nagy valószínűséggel az ízületben folyadékgyülem található. Az arthrosisos folyamat is indulhat gyulladásos tünetekkel, gyakoribb azonban, hogy ismert csípőízületi arthrosisban szenvedő betegnél jelentkezik akár kisebb túlterhelés kapcsán. Ilyenkor a páciens az érintett ízületét terhelni nem tudja, a mozgás lényegesen romlik, sokszor akár járásképtelenség is kialakulhat.
Az egyik legsúlyosabb kórkép az ízület infekciózus gyulladása. Ilyenkor a fájdalom gyorsan alakul ki, nagyon erős, a legkisebb mozdulat is igen heves fájdalommal jár, a beteg járásképtelen. Sok esetben a műtéti kezelés elkerülhetetlen.
A csípőízületi arthrosis kezelésének a célja a fájdalom csökkentése, a mozgáshatárok megőrzése és javítása. Első lépésben a csípőízületi gyógytorna a legfontosabb. Ennek célja részben a mozgáshatárok lehetőség szerinti növelése, a környéki izmok erősítése. Gyulladásos tünetek esetén a teljes tehermentesítés nagyon fontos. Ha rövid idő alatt a panaszok nem csökkennek, akkor nem-szteroid gyulladáscsökkentőt szükséges alkalmaznunk. A csípőízületi arthrosis a viszonylag „jóindulatú” mozgásszervi megbetegedések csoportjába tartozik. Az időben elkezdett kezeléssel sokáig jó állapot tartható fenn.
Amennyiben térd, csípő, vagy egyéb ízületi, ortopédiai problémái vannak, kérjük, keresse fel ortopéd szakrendelésünket!