A szövetekből visszaérkező ultrahangimpulzusok (rezgéscsomagok) megjelenítése többféle módon lehetséges. Az A-mód (Amplitudó mód) esetén egyetlen ultrahangnyaláb mentén visszajövő echók a vízszintes tengely reprezentálja a szöveti mélységet, a függőleges tengely az echo amplitudo nagyságát. Ezt a módszert ma már csak a szemészetben használják.
A B-mód (Brightness mód) esetén, több száz kristály számos ultrahangnyalábot állít elő, és így hozzák létre a képet. A fényesebb pontok nagyobb reflexiót, a halványabbak kisebb reflexiót jeleznek.
Ha az egyes reflexiókhoz egy szürke skálát (gray-scale) rendelünk, akkor a különböző mértékben reflektáló képletek a fekete-fehér színskála különböző árnyalataiban lesznek láthatóak. Ezen a kétdimenziós (2D) metszeti felvételeken a kép felső része a vizsgálófejhez közelebb eső struktúrákat, alsó része a távolabbi képleteket jelzi. Konvenció, hogy minden harántmetszeti (axialis) ultrahangképen a beteg jobb oldala a kép bal oldalára kerüljön, a fej felőli (cranialis) képletek szintén bal oldalon láthatók a nyílirányú és a coronalis síkú felvételeken.
A 2D metszeti képek folyamatos előállításával „valós idejű” (real-time) vizsgálat végezhető, mozgó kép látható (szív, erek, magzat, kontrasztanyagos vizsgálatok). A másodpercenkénti megjelenített képek száma fontos minőségi jellemzője egy adott készüléknek. A mozgó képek sorozatai visszajátszhatóak a készülék memóriájából és tárolhatóak digitális formában. A vizsgálat közben megállított képsorozat (freeze – „képfagyasztás”) egyes képei külön elmenthetőek, tárolhatóak.
A 2D ultrahang ábrázolás minősége újabb képfeldolgozási módszerekkel tovább javult az elmúlt években. Korszerű berendezések biztosítják a felharmonikus ábrázolást (tissue harmonic imaging -THI), amelynek lényege, hogy a kibocsátott alapfrekvencia kétszeres vagy többszörös felharmonikus frekvenciáján visszaérkező ultrahangimpulzusokból hozza létre a képet. Jobb a kontrasztfelbontás és kevesebb a műtermék.
Szintén újabb módszer a szono-CT, amikor a leképezendő szövetek nem párhuzamos ultrahangnyalábok, hanem különböző szögekben kibocsátott, többszörös nyalábok segítségével ábrázolhatók.
A háromdimenziós, vagy 3D-mód és többsíkú ábrázolás egy ultrahang metszetsor felvételét jelenti, vagyis egy testtérfogat leképezése a cél, ezért pontosabb volumen-szonográfiáról beszélni. A technikai megoldások sokfélék és egyre tökéletesebbek azok a vizsgálófejek és szoftverek, amelyekkel 3D ábrázolás lehetséges. A 3D segítségével olyan síkokat is lehet vizsgálni, melyek a 2D számára elérhetetlenek, ezzel a plusz információval a vizsgálatok az eddigieknél sokkal pontosabbá, megbízhatóbbá válnak.
A 4D vizsgálatokat elsősorban a magzati vizsgálatoknál alkalmazzák, így a baba folyamatos mozgása is követhetővé válik. Ez a szülőknek nagy élmény, a vizsgáló számára pedig több, a baba állapotának megítélésére szolgáló pontosabb információt nyújtó lehetőség.